2. A pénzváltási probléma az iskolai
tehetséggondozásban

A rövid bevezetést követő 2. fejezetnek kettős szerepe van. Egyrészt a feladatok tárgyalása közben ismertetjük mindazokat a fogalmakat, amelyek a későbbi részek megértéséhez szükségesek: a legnagyobb nem felírható szám $G(A)$, a nem felírható számok száma $N(A)$, továbbá ezek extremális változatai: $g(n, t)=$max $G(a_1, a_2, \ldots , a_n)$ és $\nu(n, t)=$max $N(a_1, a_2, \ldots , a_n)$, ahol $a_n \le t.$ Másrészt 15 jellemző feladat bemutatásával az oktatás céljait szeretnénk szolgálni. A feladatok között szerepel diákolimpiai és főiskolai versenyfeladat; korábbi publikációkból kiemelt, rövidebben bizonyítható, a témakör jellegzetes módszereit bemutató tétel és néhány saját javaslat is [18]. Ezek a feladatok feltételezésünk és eddigi tapasztalataink szerint felhasználhatók az iskolai tehetséggondozásban. Az előbb említett feladatok megoldásán kívül kitérünk a történeti vonatkozásokra, az új eredmények közlésére és nyitott kérdések ismertetésére is.